Várom a honlapon felmerült témákban a különféle álláspontokat, véleményeket. Köszönöm.
... egy nem hétköznapi történet margójára...kívülállóként...
Dátum: 2013.01.08
Feladó: Admin
Várom a honlapon felmerült témákban a különféle álláspontokat, véleményeket. Köszönöm.
"A világ tele van jó apákkal, hogy miről ismerni fel őket? A jó apák azok, akik távollétükben olyan rettenetesen hiányoznak, hogy minden összeomlik. A jó apák azok, akik szeretnek már jóval azelőtt, mielőtt megérkeznénk. A jó apák azok, akik keresésünkre indulnak, amikor nem leljük a haza vezető utat. Igen, a világ tele van jó apákkal." /Született feleségek c. filmből/
Azt mondják,
egy nő egyaránt képes mindent megtenni azért,
hogy legyen gyermeke és azért, hogy ne legyen.
Egy férfinak mindkét esetben nehezebb dolga van.
Mikor látunk egy babáját egyedül váró -, vagy gyermekét egyedül nevelő nőt, leggyakrabban a szokványos történettel találkozunk, hogy az ilyen-olyan jelzőkkel gazdagon felruházott férfipartner nem vállalta a gyermeket, elhagyta. A legritkább esetben nézünk e sablon sztori mögé, hogy mi a másik fél álláspontja...meglehet, nem egy esetben emberileg abszolút érthető okokkal találkozunk.
Lássuk be... egy gyermeknek mentálisan és fizikailag egészséges, kerek egész egyéniségként önmagukat megvalósító, kiegyensúlyozott, boldog szülőkre van szüksége....és nem a 24/7-es együttélés a lényeg hanem az, hogy mennyire emberek, mennyire tudják kezelni a közös nevelést, a dolgok szervezését, intézését...ehelyett a gyermeküket külön nevelő szülők között leginkább a másik semmibe vevését, a féltékenységet, a gyermekkel való zsarolást stb tapasztalunk sajnos.
Ritkán, de hallunk olyan férfiakról, akik otthon maradnak Gyes-en, és ellátják a háztartást és a gyermek körüli teendőket.. avagy épp sikerrel harcolnak gyermekük egyedülálló apaként való neveléséért.... de leginkább hallgatunk róluk, mint valami csodabogarakról....
Pedig nem azok.
Egyszerűen csak a világ legtermészetesebb módján emberek, férfiak, apák. Belülről fakadóan.
Egy véletlen találkozás egy nagyon értékes embert sodort utamba...maximálisan átérzem nem hétköznapi történetét, harcát a családért, az apaság megélésének lehetőségéért, jogáért. A teljességre való törekvés nélkül adom itt közre a történet egyes momentumait és minden ítélkezési szándék nélkül járok körbe néhány felmerülő gondolatot, kérdést...
© 2013 Minden jog fenntartva.